Második kutya a családban

Barka 6 hónapos és a munkámon kívül szinte minden percemet Vele töltöm, néha viszont olyan érzéseim vannak, amit nem tudok pontosan megfogalmazni... nem lelkiismeret furdalás, de hasonlónak mondanám Bogi miatt. Úgy érzem, hogy első kutyásként nem tudtam mindent megadni neki, mint most Barkának és ezen sokat agyalok. Érzelmileg mindent megadtam Boginak és most Barkának is. De tudom, most már milyen érzés elveszíteni....

Bogi ajándékként érkezett az életünkbe. Elkövettünk minden hibát, amit lehetett, annyi szerencsénk volt, hogy Ő már KÉSZ volt, mikor hozzánk érkezett 15 hetesen. Barka érkezése tudatos döntés volt. Fizioterapeutaként felkészültem a fizikális problémákra, aromaterapeutaként a lelki problémákra. 6 hetes kiválasztásra is olajokkal mentem, mégis Barka választott engem.

Bogi életem kutyája volt. Mindennél jobban szerettem és megtettem mindent, amit csak tudtam, hogy minőségi élete legyen.

Barkával igyekszem tökéletesen csinálni (amit tudjuk hogy nem lehet), de próbálkozom. Szerencsés vagyok abban a tekintetben, hogy a tudásom több lett, olyan kutya iskolába járunk, ahol mindenben támogatnak még akkor is, amikor el vagyok keseredve, mert valami nem úgy sikerül.

Néha olyan érzésem van, hogy a Jóisten és Bogi küldte Barkát. De mégis van valami, amit nem tudok megfogalmazni Bogi miatt azon kívül, hogy rettenetesen hiányzik.

Bogi és Barka életem 2 csodája és szerencsés vagyok, hogy engem választottak. Beszélgettem Gazdikkal erről és mindenkinél más volt az érzés a második kutyusnál..